Csak szépen, csendesen...

A fenti cím jól mutatja az eltelt öt munkanap történéseit - azaz most tán kivételes módon is de szép csendben lefolydogált, eltelt minden jelentősebb mozzanat nélkül. Legalábbis ezt mondhatnánk első hallásra. De valami mégis történt, még ha felthetően nagy adag képmutatás és székséghelyzet szülte is. Történt ugyanis, hogy "kedvenc" polgármesterem - aki nem túlzottan kedvel engem amúgy - odajött és miután látta, hogy kétségbejtően tönkrement a billentyűzetem közölte, hgy majd ő személyesen vesz újat. Ebben még semmi említésre méltó nem is lenne, ha nem tudnánk, hogy mellesleg az elmúlt egy évben még csak egy darab ragasztót vagy szükséges számú dossziét sem kaptam az iratoknak. Szóval felajánlotta, hogy akkor vesz, sőt még azt is megérdeklődte, hogyy milyen színüt szeretnék. Aztán persze nem sokkal később kiderült az is, hogy - vélhetően - miokból volt a jólélküség: szükséges volna a segítségem egy nagyobb léptékű pályázathoz, no nm az önkormányzatnak, hanem egy civil egyesületnek, és egy másik faluban készülő beruházáshoz. A fenti eset talán kicsiben jól példázza az egész országban zajló folyamatokat, de egy pozitívuma legalább van: az - immár idénre adójóváírás nélküli - 89e Ft-os diplomás fizut - ezt mindig azért teszem hozzá, hogy érzékelhető legyen mi van azzal aki középfokusan keres a közigazgatásban - szóval a 89ezres nettó fizut valamelyest sikerül majd kiegészíteni tán és a végén még emberi összegek kerülnek a banszámlámra.

Tovább »

Néhány szót a besorolásról...

Azok kedvéért akik kevésbé jártasak a közigazgatási ügyes-bajos dolgaiban hadd mondom el felütésképpen, hogy ez esetben mit is értünk a fogalom alatt - merthogy természetesen ezuttal is a közszolgálat a téma. A besorolás mint olyan természetesen a bérezéshez kötődik, azaz valakit a ledolgozott évei, képzettsége stb. alapján besorolnak egy adott fizetési kategoriába, és egy fokozatba is. Ez utóbbi például a középfokú végzettségüeknél az előadó, főelőadó, stb. míg a felsőfoknál például fogalmazó, tanácsos, főtanácsos, és így tovább. 

No ami a lényeg, hogy ezt bizony nem mindig úgy sorolják be, ahogy azt kellene. Példaként álljon itt egy olyan információ, ami alighanem a ma 50-55 körül levő köztiszviselői "kemény mag" jelentős részét érinti, ez pedig az, hogy az úgynevezett "közszolgálati jogviszonyban" - közkeletűen közigazgatási munkában - eltöltött évek közé ennél a korosztálynál igen nagy előszeretettel beszámítottak - és a számítás a mai napig ezen alapul - minden munkaviszonyt, tehát olyat is amit akár homlokegyenest más munkával, tehát nem a közszolgálatban töltött el. Hozzáteszem legtöbbek fejében - az említett életkorú: elsősorban hölgyeknél - ez nagy zavart is okoz, hiszen legtöbbük esetében a jóhiszemű tudatlanság uralkodik e téren, azaz fogalmuk sem volt és a mai napig sincs arról, hogy valójában ez nem jó így. És itt jön megint az állam valóságos nem létének, vagy nem megfelelő működésének a szerepe - mint egy korábbi posztban irtam arról, hogy az igazságszolgáltatás és a büntetés végrehajtás mennyire nem műdik együtt a közigazgatással - azaz senki nincs akinek ez feltünhetne, egyfelől semelyik szervnek nem feladata a jogviszony ellenőrzése (vagy ha az is akkor ténylegesen nem ellenőriz), legfeljebb az adott hivatal vezetője tehetné meg, dehát neki meg esze ágában sincs ezzel foglalkozni, hogy visszamenőleg kérje le az adott dolgozó kortörténetét, inkább elhiszi, hogy úgy jó ahogy előadei leírták. Jah és ha esetleg mégiscsak akadna felsőbb szinteken valamilyen szerv ahol ennek utánajárhatnának akár csak a szúrópróba módszerével is, akkor sem valószínü, hogy különösebb eredményre jutnának, hiszen ott is főleg olyan 50-55 körüli elsősorban hölgyek vannak ilyen szerepkörben akik maguk is érintettek lehetnek a kérdésben, azaz közülük sem akar senki elveszítni 4-5 év (ez az átlag) vagy mégtöbb közszolgálati jogviszonyt, hogy a bére ezáltal - ha nem is sokkal - de visszaessen. 

Tovább »

2010. január: benzinár 350 Ft, km-enkénti térítés: 9 Ft (?)

Egyre másra halljuk a híreket mostanság arról, hogy tovább emelkedik majd a motorbenzin ára 2010. januárjától - köszönhetően egy állítólagos uniós elvárásnak is, mi szerint növelni kell a benzin adótartamát - és az emelkedés most olyan drasztikus lehet, hogy elérheti a 350 Ft körüli átlagárat.

Ezzel kapcsolatban az elszörnyítő adaton túl még egy dolog jutott eszembe: mi lesz majd az állami benzinköltség-térítéssel - ami a közszféra utazási költségeit hivatott kompenzálni. Feltehetőleg marad a jól megszokott 9 Ft / km, ami - benzinártól szinte függetlenül ennyi.

Ha magamra vetítem a dolgot, akkor a munkába járás napi kilómétere nagyjából 20 (oda 10, és vissza is), azaz egy héten 100Km. Nem, nem azért autózom naponta kedves olvasó, merthogy ez a hobbim, vagy ilyen jól keresnék - sőt... - de egyszerüen nincs megoldás, mivel a vonatot már lassan évekkel ezelőtt megszűntették, busz pedig ritkán, és nem is jó időpontokban jár. Az utolsó három óra körül megy - délután. Jah és persze ne gondolja senki, hogy nem kell rendre saját autóval a kb 25km-re levő városba menni ügyeket intézni a hivatal számára...

No a lényeg, hogy adott a heti 100 Km-em, ami havonta átlag 400Km-t jelent. Ha ezt - kis autóm lévén - visszaosztjuk 5Literes fogyasztással, akkor könnyen kijön, hogy uszkve 20 Liter üzemanyagomba kerül az oda-vissza ingázás havonta. Ha ezt forintosítjuk, akkor, mai 290-es (legyen kerek) árral számolva 5.800 Ft-ot kapunk. Ebből most lejön a km-enkénti 9Ft támogatás (vagyis csak jönne, ha a 10,5 Km-t nem 9-nek vennék esetemben) szóval ebből átlag visszkapok 3.600 Ft-ot. Ez utóbbi összeg januártól - a drasztikus emelés után sem fog változni - legalábbis remélem, hogy kevesebb sem lesz. - tehát marad 3.600 Ft. Ha viszont kiszámoljuk ugyanezen költséget a 350 Ft-os benzinárral, akkor 7.000 Ft-ot kapunk. Ergo havi 1.200 Ft lesz a plusz költség. Számszakilag persze nem olyan sok, de ha belevesszük az elveszendő étkezési jegy kiesését is (6.000Ft) akkor 7.800 Ft lesz a minuszom, a mostani 89 ezres nettó fizuhoz képest köztisztviselőként - diplomával, gyakorlattal, és nyelvvizsgával - fogok eresni úgy átlag netto 81 ezer Forintot. Úgy tűnik egyre jobban "közelítünk Európához..." Egy évvel ezelőtt ugyanilyen brutto kereset után 22ezer Ft-tal többet utaltak a számlámra, és persze az sem volt túl sok...

Tovább »

Új seprő, jól seper... nemde?

Tanulságosak voltak az emúlt napok ismét - ami a hivatalomat és az ott történteket illeti. Először is szembesülnöm kellett azzal, hogy a bérlapon immár nem is 6, csak öt számjegyű járandóság szerepel. Nem, ez nem pénzéhségről szól, csak abba gondoltam bele éppen, hogy januárt - amikor elveszik a kajaegyet és a 13. havi fizu  maradékát is - akkor az előző hónapot honoráló 89 ezer forintos nettó fizu (gyakorlattal, diplomával stb.) további 17 ezerrel csökken majd. Hát igen. Ha ez valóban bekövetkezik - és minden jel arra utal - akkor kénytelen kelletlen azt kell majd irnom ide, hogy bár ezt képzeltem el a jövőmet illetően - mármint a közigazfatást - de el kell hagynom. Nade ez egy másik bejegyzés témája lesz majdan.

Vissza az eredeti mondandóhoz: új seprő, jól seper. Legalábbis ezt tartja a mondás. Nos, az elmúlt hét során új jegyzőt kaptunk remek hivatalunba, akiből még persze nem tudjuk, hogy "mi lesz", ugyanakkor annyi már valószínünenk tűnik, hogy az egyik korábbi posztban megfogalmazott "kreatív jegyzőkönyvek" világa továbbra sem tűnik el, sőt... .
Erről az a kabaréjelent jutott eszembe - még anno a 80-as évekből származó klasszikus - amikor  favágók dolgoznak az erdőn, fűrészelnek, és megjelenik a főnök aki új formában képzeli el, az amúgy is gyatrán menő kézifűrészelést: az első főnök szerint a fát kell húzogatni a fűrészen, az őt váltó második alulról fűrészletet, és így tovább míg nem a sokadik főnöknél már fellázadnak a munkások és fűrésszel támadnak rá.

Hát a mi esetünk is hasonló, mert nem elég, hogy a jövőben is elő kell állítani a "kreatív" jegyzőkönyveket - ami kvázi közokirathamisítást is jelent egyben - de ráadásul az "új seprő" már azt is közölte, hogy a határozatokat viszont ő fogalmazza majd beléjük, de a szöveges rész megírása már büdös, azaz én írjam meg a kitalált párbeszédeket, történéseket a jegyzőkönyvhöz ő pedig fogalmazza a határozatot bele aminek a helyét ki kell hagyni: azaz totális összvér és fejetlenség, nem elég, hogy meg nem törént esetet feltételez, de még két külön gépen, két külön doc.ban készül és ki tudja, hogy találnak majd egymásra...

Tovább »

Megszűntetik az okmányirodákat?

A minap kapott egy olyan értesítést - az egyik belső levelező rendszeren - minden önkormányzat, hogy a jövőben a lakcímnyilvántartással kapcsolatos adatrögzítést is a körjegyzőségi illetve jegyzőségi szinten, a hivataloknak kell végezniük.

Ehhez tudni kell még azt, hogy a kisebb településeken - még ha több faluból álló körjegyzőségi szinten is működnek, vagy akár különállóan - nincs, csak a térségi központokban működik okmányiroda, ahol az ügyes-bajos ügyek intézhetők az okányokkal kapcsolatban, csakúgy mint a nagyvárosokban. Tehát ha úgy tetszik jelen pillanatban akár több tucat település is tarthat el egy darab - jól működő és minden ígényt kielégítő okmányirodát. Ezzel a rendszerrel magam, és környezetem is a messzemenőkig elégedett még akkor is, ha ezért 10-15km-t kell utazni adott esetben (de ez kis településeknél mindennel kapcsolatban így van).

Azok a körjegyzőségek ill. jegyzőségek (ha úgy tetszik polgármesteri hivatalok) viszont ahol ilyen okmányiroda nincs, eddig nem végeztek ilyen jellegű ügyintézést illetve csak nagyon alapszinten: a lakcímbejelntő lapok összegyüjtése és postázása volt a fő csapásirány, néhány különleges esetet pl. választási névjegyzék stb., illetve adatszolgáltatásokat leszámítva.

A minap érkezett felhívás szerint viszont változni fog a helyzet: már november 19-én beindítanák az új rendszert miszerint már nem csak begyüjteni kell a lakcímkártyákat, ill. új igényeket hanem fel is kell rögzíteni a rendszerre - ez már egymagában többletfeladat pláne nagyobb településeknél, mindenféle plusz pénz vagy egyéb könnyítés nélkül.

De ami a lényeg: innen már csak egy lépés, hogy a személyi igazolványok készítését is át kelljen venni az okmányirodától - amihez plusz pénzt és kapacitást ugyancsak nem biztosítanak feltehetőleg - aztán pedig ha ez is megvan akkor az amúgy is tulterhelt és ezirányban képzetlen apparátusra rátolhatják az összes többi okmányirodás feladatot is, ami a megnövekedett feladaton túl hihetetlen mértékű káoszt és elegedetlenséget is ki fog váltani az ügyfelekből, joggal: a megszokott és többnyire jól működő ügymenet helyett a fejetlenség lesz úrra, a jelentősen túllépendő határidőkön túl.

Ebből pedig nyilván az következhet, hogy ezek után az okmányirodai dolgozókat pedig szélnek eresztik - a leeépítés újabb részeként, és irgalmatlanul megnehezítik - főképp a - kistelepülési hivatalok életét. Emellett pedig ugye további jelentős pénzeket is elvonnak, sőt a köztisztviselők saját fizetése (bére) is csökken, ami ugye jelenlegi állapotában sem túl rózsás. Csak szemléltetésképpen: én magam 20-as éveim második felében, diplomával nem keresek 110 ezer forint nettót sem.

Tovább »

Az igazsgászolgáltatás és a közigazgatás kapcsolatáról

A minap - teljes véletlen folytán de teljesen hivatalos eljárás keretében - a kezünkbe került egy bírósági ítélet a hivatalban. Ez, az egyébként már közel másfél éves irat nem mást tartalmaz, mintsem annak keltekor, egyéb büntetés mellett önkormányzati kinevezését is megszűntette az egyik helyi vezetőnknek. Persze errel mi mit sem tudtunk, ugyanis - egyébként ez az általános gyakorlat is - a bíróság meghozza az ítéletet de nem közli a közigazgatási szervekkel (értsd. itt akár az érintett önkormányzatot, akár a közigazgatási - mostani nevén államigazgatási - hivatalt) így egész e hét közepéig azt sem tudhattuk, hogy az illető vezető már másfél éve nem is az, és már régen időközi választást kellett volna tartani. Mert ugye ő nem dicsekedett el ezzel nekünk, szép csendben ült az itéleten.

De mint már fentebb irtam ez nem ritka eset a bíróság és a büntetésvégrehajtás nem épp közlékeny. Sőt. Kikönyörögni is alig lehet tőlük, hogy megmondják, hogy pl. xy börtönben van-e vagy sem. ami ugye azért fontos mert a segélyét meg kéne szüntetni, merthogy ők (az érintettek) ugyan nem jelzik ezt nekünk. Így a dolog úgy műküdik, hogy ha véletlenül meghalljuk valakitől akkor hetekig - faxon, levélben, telefonon stb. - kell ostromolni a bv-intézetet nekünk mint jegyzőségnek, hogy ugyan mondják már meg mióta is ül az illető.

Szóval a helyi nagyemberünk esetében sincs ez másképp, nem közölte, hogy van egy ilyen itélete. Ráadásul per-pill jegyző nélkül vagyunk ismét, így egyelőre nem is tudjuk elindítani az eljárást ellene - új választás stb. - és ha lesz is főnök, korántsem biztos, hogy fel fogja, vagy fel tudja ezt vállalni és lehet, hogy bár már közel másfél éve semmisek az aláírásai még egy évig - a választásig - mindenki úgy fog tenni mintha minden rendben volna, mert így egyszerübb és így jobb. Noha csak azon múlik, hogy az érintett bíróságnak meg kellett volna küldenie az ítéletet a közignek - lévén, hogy igencsak érintett a közigazgatás benne - és akkor minden ment volna a maga útján. Így viszont... . Így voszont lehet, hogy bár nincs minden renden - sőt nagyn nincs - de nem kizárt, hogy mindenki úgy tesz majd jövő októberig, mintha rendben lenne.

Tovább »

Az elképzelés szép dolog, de a valóság...

Mivel úgy hozta az élet, nap mint nap több felé járok munka előtt, után és közben autóval, így számos környékbeli településen látom miképp is mennek a dolog. Mivel ezen települések mindennapjait napról napra figyelemmel kísérem, így persze több azonosság - nem éppen jól menő dolog is szemetszúrt nekem az elmúlt időszakban.

Ezek közül csak egy "kis" tétel a több tízmillió forintból, állami pénzből vásárolt falubuszok (lásd: falugondnoki szolgálat) működése és léte. Arról persze megint nemkeveset lehetne írni, hogy milyen visszaélések és pénzpazarlás zajlik azok működtetése terén, de ez nem ide tartozik. Itt most szóljunk arról, hogy menyire is vigyáznak az üzemeltetők (települések - vagy másképp önkormányzatok, kistérségi társulások) a sok tízmilliós pályázaton nyert buszokra. Mint tudni illik ezek mindegyike (majdnem) rendelkezik megfelelő garázzsal - amit kapcsolódóan ugyancsak nemkevés pénzből, e célre építettek fel - azonban a legtöbb esetben ezek a tárolók üresen állnak, noha megfelelő védelmet nyújtanának a manapság népies motívumokkal ellátott, vörös-fehér színben díszelgő buszoknak.

Ámde - ahogy az lenni szokott - a buszvezető (vagy másként falugondnok) is emberből van ugye, és hát úgy gondolja, hogy ha már néhány száz méternyire van a garázs mégis miért menne ő el odáig délután, hogy aztán gyalog térjen haza, és reggel ismét gyalog indulhasson a buszért. Ráadásul pedig ha útba esik a lakhelye - és tágas udvara is van - akkor miért ne állhasson be oda. Igaz nincs se garázs, se tető de jó ott a busznak reggelig.

Megint másutt a busznak nincs is megfelelő helye, az udvaron áll, lepusztult és jobb sorsra érdemes - talán még műemléki jelleggel is bíró - jelenleg hasznáhatatlan, omladozó állapotú melléképület mellett, amely kiváló otthona lehetne a busznak és meg is menekülhetne kevés pénzből. Lassan egy évtizede így áll már a helyzet: egymás mellett pusztul az éppen aktuális új busz, és az ugyancsak kincstári tulajdonban levő épület, amely otthona lehetne. De mivel senkiben fel sem merült ennek lehetősége - mármint, hogy a kettőt összekössék egymással, és így haszonosítsák az épületet, így is marad. Most még menthető az építmény, de már nem sokáig, végóráit éli. Az amúgy csak néhány éves busz sincs jó állapotban - noha lehetne, persze nem csak a garázs mentené meg - de arra sem fordít senki figyelmet: ha tönkremegy, teljesen lepusztul akkor lesz másik pályázat és lesz másik busz is. Csak a műemléki, hajdanán impozáns épület nem lesz többé.

Tovább »

Millió itt, millió ott - avagy a pályázatokkal mindent lehet?

Eddig sem volt kétségem afelől, hogy az önkormányzati - fejlesztési célú - pályázatok terén sokmindent meglehet tenni, pláne azok terén amiket a Magyar Államkincstár kezel (értsd: TEKI, LEKI, CÉDE) Most viszont, erre kézzelfogható bizonyságot is nyerhettem e hét során. Jelen esetünben ugyanis, egy döntési helyzetben levő személy - ennél pontosabban ne nevezzük meg most - úgy döntött, hogy az elvégzendő építési, felújítási munkákat ezen pályázat keretében miért egy vállalkozó végezze el (akivel egyébként már szerződés is készült, csak az önkormányzati rész aláírása volt hátra) ha egy általa jól ismert másik személy ad róla számlát neki, és a  munkát majd közmunkában elvégzik az önkormányzati munkások. Na és mi lesz a pénzzel? Hát természetesen ahogy az lenni szokott, az áfa-befizetés és némi jutalék juttatása után - a vállkozó részére - a döntési helyzetben levő személy saját pénztárcáját gyarapítja a dolog, egy meg nem nevezendő településen.

Jah, és ha ez még nem lenne elég, hogy készült az árajánlat? nos a világ legegyszerübb módján a munkát ténylegesen elvégezni akaró (vagy nem akaró) vállalkozó ajánlatát lefénymásolták és a neveket az iratokon kicserélték. Hát így. Ez a tranzakció várhatóan heteken belül mintegy 1,5 millió Ft tiszta nyereséget eredményez - valakinek....

 

Tovább »

Köztisztviselő menni csak Teszkó?

Persze tudom, hogy már nem sokáig lesz egyáltalán jelentősége az étkezési jegynek mint olyan (adó és egyéb okokból) de jelenleg még van ugye. Ha már van akkor az embere úgy gondolná, hogy azt a néhány ezer forintot hadd költse már el úgy ahogy azt ő gondolja. De kedves olvasó ne hidd, hogy ez mindenhol meg is adatik ha köztisztviselő az ember. Áh. Azt nem tudom, hogy van-es szabály arra nézve, hogy általánosan - vagy legalábbis nem egy helyen -  elfogadott  utalványt kell-e adni a derék munkavállalónak vagy sem. Azt viszont tudom, hogy ez nálunk bizony nincs így. Sőt a környékbeli hivatalokban sem. Hiába zúgolódik a "nép", hogy ez bizony nem jó így. Rá sem hederítenek. Nos és tudod mért? Mert a "döntökök" vagy hívjuk őket mindenható pénzügyeseknek jelen esetben annyira belesekélyesedtek már a falusi kishivatal mindennapjaiba, hogy arra nincs ígényük, hogy például - mint erre példa volt - akár egy közös hivatali éttermi ebédre elmenjenek, csak nagy unszolásra. Bár mennyire sekélyes és borzalmas az ő életük nem áll többől mint a hivatali idő majd pedig az otthonlét. Tulajdonképpen tartalmatlanul és cél nélkül zajló élet ez. Itt jelen esetben ötven felett, harminc éve ugyanott dolgozó hölgyekről beszélünk, akiknek házassága vagy romokban áll, vagy tán sosem volt.

Nos Ők, ők azok akik döntenek a "kajajegy" sorsát illetően is nálunk, és mi huszon-harmincon körüli "fiatalok" hiába zúgolódunk ellene, csak a teszkós utalvány jut. Hogy miért? Hát mert az alacsony igényszint része az is - a köztisztviselőtől elvárható pozitív gondolkodás és példamutatás ellenére is - havi 1-2 alkalommal a teszkóban vásároljanak be (amolyan programpótlék gyanánt is), tehát nekik teljesen kézenfekvő az, hogy ott vegyék meg a bónokat is.

Megint más kérdés, hogy egy állami hivatal ha jogilag meg is teheti - erkölcsileg szabad-e neki, hogy odakösse az alkalmazottait egy külföldi multihoz ilyen módon, hogy az ő utalványait veszi, vagy pedig kötelező volna-e legalább morálisan, hogy a lehetőséget megadja a köztiszviselőknek, hogy választhassanak, jelesül egy hárombetűs magyar üzletláncot is preferálhassanak. Szerinted kedves olvasó?

Tovább »

A péntek az ugye péntek, vagy mégsem?

Köztudott módon a hivatalok döntő többsége rövidített "műszakot" tart, és általában legkésőbb kettő körül kiürülnek az állami irodák. Persze ez a közhiedelemmel ellentétben nem igazi rövidítés, hiszen a hét többi napján (hétfőtől - csütörtökig) a hivatalnokok nagy része 7.30-tól 16.30-ig van bent, így tehát teljesítik a a pénteken "visszakapott" munkaidőt.

Node ha már így van, akkor az egyébként nem túl jól fizetett - és így mellékes munkákra is késztetett - állami hivatalnok (a továbbiakban: ügyintéző) szeretne élni a azzal, hogy pénteken kettő körül elhagyja posztját és haza, vagy éppen újabb munka után induljon. Így volt ez velem is, meg az egyik kolleganőmmel aki velem szemközt foglal helyet az irodában. Nos mentünk volna ma is hazafelé miután már a többiek el is hagyták a hivatalt annak rendje s módja szerint. Egyszer csak azonban csörög a telefon - már jóval ügyfélfogadás vége után - és az egyik polgármester jelentkezik: arra kér minket várjuk meg egy dokumentum aláírásával, hiszen rendkívül fontos lenne, most otthonról - 30km-re levő nagyobb település - érkezik busszal és egy órán belül nálunk lesz.  Gondoltuk semmi gond, addig elpakolunk néhány ügyiratot, én csúsztatom kicsit a délután programot és nem lesz gond. Aztán az idő telik, csak telik mígnem közel egy órával a megadott időpont után újra telefont kapunk: ne várjuk mert már bár a hivatal előtt - szó szerint előtte járt - kétszer is de elfelejtett bejönni és már tovább is ált fontos ügyben.

Hát így telt a mai délután jelentős része, így az én mai találkozóm is elmaradt. Persze ez még akkor sem volna gond ha egyedi esetről beszélnénk, azonban nem, ez nem így van, nap mint nap kapunk ilyen és hasonló kedvességeket, az ordibáló - asztalt szó szerint verő - és kritikán aluli magatartás mellett is.

Tovább »

Hogy készül egy jegyzőkönyv?

A kevésbé beavatottak nyilván úgy gondolják, hogy egy testületi ülés jegyzőkönyvének "anyaggyűjtése" véget ér azzal, hogy a levezető elnök azt berekeszti, és csak az kerülhet be oda ami éppen el is hangzott. Ez az állítás alapvetően igaz is, de kivételek azért mégicsak adódnak. Legalábbis olyan helyeken ahol nem igazán a törvény betűje irányítja a a mindennapokat, sokkal inkább egyfajta racionális megfontoltság. Nem, nem kedves olvasó nem valamely banánköztársaság vagy ázsiai államocska mindennapjairól szólunk ebben a posztban, sokkal inkább rólunk, a mi világunkról.

Nevezzük egyszerüen csak rugalmasságnak azt a folyamatot, ahogy be "kell", hogy kerüljön egy-egy az ülésen egyébként el nem hangzott esemény annak jegyzőkönyvébe, és persze a határozatnak is meg "kell" születnie róla.
Gyorsan hozzáteszem, hogy a szóban forgó esetekben nem eltitkolásról, és nem is átvágásról van szó - ugyanis a képviselő-testületek többnyire tudnak ezekről a dolgokról, és általában beleegyezésüket is adják rájuk. Sőt mi több, ha valóban az ülésre kerülne a kérdés minden bizonnyal meg is szavaznák azt.

Felmerülhet a kérdés: akkor pedig miért is kell a "kreatív jegyzőkönyv"? Nos ennek oka egyfelelő a kis települések esetében a leterheltségben is keresendő, azaz nem lenne ténylegesen kapacitás arra, hogy valaki bemenjen az ülésre és az ott történteket - ami egyébként előre boritékolható legtöbbször - lejegyezze. No és ráadásul olyan mennyiségű értelmetlen és szükségtelen - csupán formaságot jelentő - határozat meghozatalára vagyunk rákényszerítve, hogy ennyi ülést nem is lehetne tartani jószerivel, hogy mindent ledokumentáljunk. Persze ez csak a dolog egyik fele, a másik abban is keresendő, hogy olykor-olykor berohan az egyik polgármester akinek valami sürgős kifizetni - vagy épp elsikálni - valója van és "adj Uram de most azonnal" elvből kiindulva három-öt percen belül várja már a kivonatot is érte. És mi van ha nem teszem meg, és nem tartom a hátam még a jegyző felé is miatta? Nos akkor megírja valaki más. Ilyen egyszerű. 

Tovább »

Felütés

Tehát ebben a blogban minden bizonnyal majd rólam és a jelenlegi - legfőbb - munkahelyemről lesz majd szó. Leginkább az utóbbiról. Arról, hogy miért is legfőbb (és nem egyetlen) majd később tán szót ejtünk, de igazából ez most indiferens is.

Adott a helyzet, egy kis falusi hivatal - a hozzánk tartozó négy település lélekszáma sem éri el az 1.500-at, ráadásul az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben található - csak, hogy mindenki képben legyen ez azt is jelenti, hogy a 4-ből 1 falunk 100%-osan cigányok lakta. Ez most nem diszkrimináció, vagy bármiféle előítélet, csak a tények kedvéért említettem meg.

Ami a hivatalt - ebből kiderülhetett - körjegyzőséget illeti, a létszám úgy 8-9 fő környékén mozog rendre, és amit még tudni kell rólunk, hogy többnyire egy jegyző sem bírja tovább 2-3 hónapnál nálunk. Most is éppen főnök nélkül üzemelünk, amennyire erre lehetőség van. És hát ahogy az elleni szokott ez a kis csapat sem tud maradéktalanul egységes lenni - nem is hagyják "felülről", hogy az legyen - így a viszony nem nevezhető felhőtlennek. Mindig derülnek ki újabb és újabb ügyek, és dolgok a "másik klikk" tagjairól. Leszögezném ez leginkább olyan kontextusban igaz, hogy mi megtudnunk ezt-azt az "ellenségesen viszonyuló" kolleganőkről. Merthát ők vannak benne a tutiban. Mi meg dolgozunk.  Így is összefoglalhatnám a helyzetet. Aztán majd a történetek "hallatán" mindenki eldönti maga, hogy is áll a helyzet nálunk.

Ha valaki a második bekezdést tüzetesen végigolvasta könnyedén rájöhetett, hogy elsősorban a segélyezés az, ami "játszik" ezeken a településeken. Mégpedig annak minden létező és nem létező formája is (erről majd később).

Ez tehát a kiinduló pont, még annyit kell leszögezni itt az elején, hogy az érintett polgármestereink - legalábbis a többségük - aligha átallik bármilyen trükköt, vagy cselt bevetni - no nem feltétlenül faluja érdekékben.

A következő hetekben ezek - a trükkök - egy része napvilágot láthat, miután átvilágítás, és ügyészségi nyomozati szak is várható egy-két ingencsak homályos ügy kapcsán.

Nos azt hiszem már ezen tények is adnak témát egy blognak, amiből "lehet etetni" rendszeresen egy internetes naplót. Hát, majd meglátjuk mire is jutunk.

Tovább »

Hát lássuk...

Már régebb óta érlelődött bennem, hogy "meg kéne örökíteni" mindennapjaimat a jeles hivatalomban - hiszen nálunk tényleg mindig történik valami. Úgyhogy most kisérletet teszek arra, hogy fogyasztható és talán érdekfeszítő formábam megtegyem ehelyütt. A részeletek és az első érdemi bejegyzés várhatóan holnap délután...

Tovább »



http://rss.attonbitus.blogter.hu/

Rólam

Archívum

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzők

  • Nincsenek kedvenc szerzők

Blogom címkéi